Alkimista Kulináris Műhely

Különleges helyszín Szegeden: egy belvárosi ház udvari lakása rejti ezt a gyöngyszemet. Különleges formula: háromhetenként új menü készül, mindig nyolc fogással, a séf inspirációja szerint. Nem ad hoc jelleggel, hanem egész évben előre gondolkodva, egyes elemeket még kora nyáron eltéve, hogy majd egy őszi-téli menüben tűnhessenek fel. Az Alkimista egy ízig-vérig egyedülálló történet, melyben a korábban gazdasági újságíróként dolgozó Katkó Krisztinát látjuk séfként a maga irigylésre méltóan önazonos útján. A szokványostól merőben eltérő stílus az étterem egészét áthatja, már az étlap címét olvasva is érezzük, hogy itt történetet kapunk: „Vad, füst, hamu – az utolsó nagy séták a határban”. Elmesélik, miből inspirálódtak, és az ételek nevei is a történetet szövik: „Dermedt mező, Csöndes holtág, Piknik az elhagyott tisztáson". Ívet rajzol az este, ennek mentén haladnak az események, könnyeden, organikus módon. A vacsora közben a séf mesél, beszélget az asztaloknál, majd eltűnik a konyhában és gyorsan tálalja is a következő fogást. One-woman-show, a szó legnemesebb értelmében. Amíg ő a konyhán dolgozik, a főpincér az italpárosításról mesél minden fogásnál. Gyakran érkezik natúrbor, de kóstolunk cidert, kézműves sört és fermentált italt is, hangsúlyosan az ételsorhoz megálmodva. Három óra a vacsora, de egy percig sem lankad a figyelem, repül az idő, a végén pedig a vendégek azt kérdezgetik, melyik új eseményre tudnak már most helyet foglalni. Anélkül ugyanis kár próbálkozni, jó előre betelnek az asztalok. A séf-tulajdonos különleges hivatását szaktudással és maximalizmussal végzi. Az egész produkción átsüt, hogy mennyire élvezi mindezt, ennek bizonyítéka az a sok kedves szó, melyet a vacsora közben minden vendég megkap.