SALT

Az ország egyik legjobb étterme évek óta a SALT. Néhány év alatt a kortárs magyar gasztronómia megkerülhetetlen szereplőjévé váltak, Tóth Szilárd séf pályája pedig az egyik legszimpatikusabb út a hazai színtéren: szerény, de céltudatos kibontakozás, amely Mátészalkáról egy csúcsétterem éléig vezetett, és ez még csak az első néhány fejezet. A belvárosi Hotel Rum alsó szintjén kialakított SALT látványos gasztroszínház, de nem a tolakodó, mindenáron lenyűgözni akaró fajtából. Mégis nagyon okosan kitalált: egy nyugodt, otthoni vendégség, a nagymama kamrája és a legmenőbb éttermi látványkonyhák világainak találkozása. A vendéglátás kifogástalan az érkezés pillanatától a távozásig. Látogatásunkkor a 14 fogásos menü mellé háromféle boros és egy alkoholmentes italsor közül választhattunk. Hazai, európai és klasszikus-presztízs borpárok kínálkoztak különböző – remekül szabott – árkategóriákban, Boldizsár Máté sommelier-társtulajdonos gondos válogatásában. A borrajongóknak is ajánlott azonban a juice-sor. Az ételek tartalmas és valódi izgalmakat rejtő kiegészítői – ahol a fermentálásnak ekkora kultusza van, ott mindig érdemes leveket is kipróbálni. Ebben az éttermi műfajban nem szerencsés elmesélni az ételsort. Az egymásra épített mozzanatok adják az élmény vázát egy vibrálóan tehetséges séf szerzői konyhájában, ahol a nordic cuisine filozófiája, a magyar – akár paraszti – főzőhagyományok, a mára jobbára ismeretlen vadon termő, természet adta kincsek és csúcsalapanyagok adnak egymásnak estéről estére randevút. Kisebb országjárással felér a menü, csak egyetlen fogás neve: „nyírmeggyesi mangalica, szabolcsi alma, csévharaszti borókabogyó, karcagi birkapörkölt”. A „zsíros deszka”, káposztás kocka vagy körömpörkölt mind a magyar konyháról mesél, de amit tálalásban és ízekben tapasztalunk, világszínvonal. Erősen ajánlott olyan vendégeknek is, akik fenntartásokkal kezelik a fine diningot és a progresszív konyhát. A SALT-ban könnyen rajongásba fordulhat át ez az ellenérzés.