Schieszl Vendéglő és Borház 1896

A Schieszl a régi sváb vendéglős hagyományokat viszi tovább. Az egykori kocsma helyén ma már vendéglő működik, de továbbra is nagy hangsúly van a borokon: a hely különlegessége, hogy a saját termesztésű, Balaton-felvidéki és mátraaljai szőlőkből készített boraikat szolgálják fel. A budakalászi főutcáról felkanyarodva egy borgazdaság közepén találjuk magunkat, mintha csak egy szőlőhegyen lennénk. A vendéglőbe lépve ez az érzés erősödik: a vendégtér lényegében egy téglával kirakott, boltozatos pince, kétoldalt egyszerű faboxokkal. A konyha közönségbarát elegye a hagyományosnak és modernnek: kapható például kétszemélyes tál, de a bornírt csirkemellek-sertéskarajok helyett az egyik verzióban például szarvashátszín, kacsacsevap és angus tarja szerepel, és a köretek is jóval szofisztikáltabbak a szokásos párolt rizs–hasábburgonya párosnál. Az étlapon többnyire hagyományos ételeket találunk, többségükre jellemző, hogy valamilyen érdekes, újszerű elemmel egészítik ki őket, de még jócskán az „újragondolás” határain innen. A „svábság” nem hangsúlyos, de a Tafelspitz komoly vonzereje az étteremnek, valamint kiemelik a régi családi recept alapján készülő húsárukat is (füstölt csülök és sült kolbász), „a ház emblematikus ételei” ezekből készülnek. Egy kevéske finesszel és a hagyományokra támaszkodva még magasabb pontszámot is elérhetne az étterem.