Víg Molnár csárda

A csárda műfaja épp oly kedves a magyar közönség, mint a turisták számára, ezért is öröm, ha színvonalas képviselőjére bukkanunk. A csopaki üdülőövezetben, a 71-es főút mentén fellelhető a jellegzetes épület: a malomházakra jellemző, kicsi ablakokkal, ma is forgó malomkerékkel az oldalán. A nádtető és a fehérre meszelt falak visszarepítenek az időben, a belső teret viszont elnehezítő csárdagiccs helyett natúr fabútorokkal rendezték be. A mázas cserepek, a hangulatos búbos kemence vagy a színes kredencek jelzik az identitást. Ezt a jól eltalált kettősséget képviseli a konyha is. A ma divatos, rövidre szabott bisztróétlapokhoz képest hosszú; a hagyományos csárdaétlapokhoz képest viszont üdítően rövid a menü. Kerülik a meghökkentő alapanyagokat, és alapvetően klasszikusokban utaznak, viszont finoman belecsennek az ételekbe újító elemeket. Nagy adagok érkeznek, és a tálalás is modern, ízléses, anélkül, hogy feszegetné a csárda műfajának kereteit. A kóstolt kacsaraguleves decensen fűszerezett, a madártej itt végre kellemesen hűs, de nem hűtőízű, és nincsen túlcukrozva. A kiszolgálás udvarias és jól szervezett. A Balaton-parton nyári szezonban nehéz feltölteni a személyzetet, ez látszott a profizmus hiányán, de nem volt zavaró. A borlap a csopaki olaszrizlingekre és egy-két helyi pincészet válogatott tételeire fókuszál, ami azonosulható elgondolás. A Vígmolnár Csárda szépen megtalálta a harmóniát a csárdák iránti nosztalgia és a vendéglátás mai elvárásai között.