Lelkem

Találóbb nevet nem is kaphatott volna Dörgicse pici családi vendéglője. Ferencz Nikoletta és Reiner Viktor három fő pillérre támaszkodva vezetik éttermüket. Az első a személyes kapcsolódás, hiszen ők maguk látnak vendégül. A második az érzelmeket megmozgató gasztronómia, továbbá a laza, kísérletező konyha. Nem egy harsogó éttermi porta fogad: szépen felújított Balaton-felvidéki ház kapuja, igazi falusi biciklivel az oldalában. A kerthelyiség olyan, mintha vendégségbe érkeztünk volna, este lampionok fénye mellett üldögélhetünk kint, vegyesen összeválogatott székekkel – mégis, az egész nagyon stílusos. Az enteriőr modern, természetközeli, szinte „meztelenül" minimalista, itt-ott felfedezhető keleties jegyekkel. Hagyományos éttermi szerviz helyett a tulajdonosok fogadnak, kedvesek, felkészültek, nincsenek zavaró szünetek a felszolgálásban Látogatásunkkor a szezon terményeire épülő fogásokat élvezhettünk, újburgonyát, spárgát, zsenge zöldborsót többféle fogásban. Újító a konyha – túlkapások nélkül. A túrógombóc például klasszikus, kiváló házi lekvárral, pirított morzsával, tejföllel érkezik. A borlap tökéletesen illik a hely szelleméhez: rövidre fogott, és valóban környékbeli pincészetektől válogat érdekes tételeket. Az itallap egésze vonzó: alma és verjus fröccs, szörpök, házi jeges tea, különleges tonikok, helyi pálinkák, többfajta kisüzemi sör. Az étterem részéről kifejezett kérés az asztalfoglalás, a nyitvatartásuk speciális: csütörtökön, pénteken, szombaton vacsoraidőben, vasárnap ebédre várnak. A rendszeres telt ház azt jelzi, hogy a közönség szomjazza ezt a stílusú vendéglátást.